Hetedik alkalommal szervezte meg Gyergyószárhegyen, a Kulturális Központban az őszi táborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), ami egyben A romániai magyar sajtó éve eseménysorozat zárórendezvénye is volt. 2009-et ugyanis a romániai magyar sajtó éveként tartották számon, elsősorban azért, mert 160 évvel ezelőtt jelent meg a Brassói Lapok és kezdődött meg az a folyamat, amelynek hatására kialakult a mai, korszerűnek mondható sajtó. A tanácskozáson magyarországi, muravidéki és vajdasági kollégák is részt vettek – régiónkat a Magyar Szó, a Szabadkai Rádió és a Hét Nap újságírói képviselték.
Az összejövetel első délutánján a rádiózás került terítékre. Köz-hangzat címmel László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője tartott vitaindítót, majd Végi József, a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztője és Bencsik István, a Szabadkai Rádió szerkesztője beszélt a környezetükben tapasztalható folyamatokról, tervekről, elképzelésekről. Szóba került a kereskedelmi rádiózás térhódítása, a politikai nyomásgyakorlás, amelyekkel – mint a hozzászólásokból kiderült –, a közszolgálati szférában dolgozók úgy vehetik fel a versenyt, ha minél szélesebb hallgatói réteg igényeit kielégítő, mértéktartó, hiteles és szakszerű műsorokat készítenek.
Másnap Sajtóprés – a forradalomtól a gazdasági válságig címmel az írott média volt a megbeszélés témája. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a MÚRE elnöke bevezetőjében kitért arra, hogy másfél évtizede nem volt a jelenlegihez hasonló nehéz helyzetben az erdélyi magyar sajtó. 1993-ban, a forradalmat követő nagy felbuzdulás utáni gazdasági válságban számos erdélyi magyar lap megszűnt és ugyanez tapasztalható napjainkban is. A mostani időszak azonban az értékválsággal egészült ki, ezért arra kell vigyázni, hogy az újrarendeződésben az értékek ne vesszenek el. Ez azzal támasztható alá, hogy manapság nem csak az objektivitás és az elfogulatlanság, de gyakran még a helyesírás és a gondozott anyanyelv sem számít erénynek. Már az Európai Unióban is gondolkoznak azon, hogy a fontos információcsatornáknak számító lapokat, közszolgálati rádiókat és televíziókat állami alapítású vagy más forrásokból segíteni kellene. Természetesen felmerül a kérdés, mennyire jó ez a sajtónak? Az anyaországi viszonyokat a Magyar Sajtószakszervezet nevében M. Lengyel László és Tripolszky László vázolták, a vajdaságban jelentkező gondokat és a támogatási rendszer jellemzőit Tóth Lívia, a Hét Nap szerkesztője ismertette. M. Lengyel László többek között szólt az online és nyomtatott „újságcsinálók” között kialakult versenyről, amelyből – véleménye szerint – úgy lehetne kitörni, ha az „integrált szerkesztőségekben” a papíralapú kiadvány a helyi érdekeltségű közéleti problémákkal foglalkozna, míg az online hang- és képanyagokat, hosszabb lélegzetű magyarázó, kommentáló, elemző írásokat közölne.
A kisebbségi sajtó szerepét, az anyanyelvápolás fontosságát Kuti Márta hangsúlyozta az Anyanyelv – sajtónyelv című előadásában, miközben figyelmeztetett arra, hogy egyre több idegen szó lepi el a napi sajtót és az éter hullámait. Végül Szabó Zsolt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense az újságíróképzés helyzetét ecsetelte.
Az esemény szakmai része a MÚRE közgyűlésével, az újságíró egyesület becsületbírósága új elnökének a megválasztásával és a nemrégiben elhunyt Adamovits Sándor Szellemi helyszínelés című könyvének a bemutatójával egészült ki, majd alkalmi ünnepség következett a gyergyószárhegyi Lázár-kastély lovagtermében. A fogadáson, amelyen részt vett dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, Kelemen Hunor, Hargita megyei képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke, valamint Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, megjutalmazták a kiemelkedő teljesítményt nyújtó újságírókat. A MÚRE Nívó-díjában részesült Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője és Mosoni Emőke, a közszolgálati televízió bukaresti magyar adásának műsorvezetője. A gyergyószárhegyi Művelődési és Kulturális Központ elismerését Orbán Katalin, a Kolozsvári Rádió munkatársa kapta, az Oltyán László Emlékplakettet pedig Csibi Márta vette át. Szabó Zsolt a Művelődés folyóirat könyvajándékát ajánlotta fel Antal Ildikónak, a Hargita Népe művelődési rovata vezetőjének.
Ambrus Attila végül fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy a vajdasági és muravidéki kollégákkal az együttműködés újabb lehetőségeit fontolgatták, valamint eldöntötték, hogy a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának következő ülését Lendván tartják, ahol várhatóan egy rendkívül fontos kérdés kerül terítékre: hogyan támogathatják a politikai érdekvédelmi szervezetek, a nemzeti tanácsok, illetve az állam a stratégiailag fontos sajtót úgy, hogy ezek a testületek ne avatkozzanak be a szerkesztőségek munkájába, illetve ne jelentsenek cenzúrát a számukra.
(Tha)
(Hét Nap, 2009. szeptember 30.)
