Már több évre visszamenőleg, hagyományosan szeptember közepe táján tartja meg gyergyószárhegyi szakmai találkozóját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az idei tanácskozáson a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének (VMÚE) tagjai mellett a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének (MÚKSZ) képviselői is részt vettek.
A kétnapos konferencia központi témája a Médiastratégia és túlélési technikák volt. A jelenlévők arra keresték a választ, hogyan élhetik túl gazdasági és szakmai téren az elkövetkező időszakot. Az erdélyi, kárpátaljai és vajdasági kollégák egyetértettek abban, hogy a Szülőföld Alapnak az idei pályázatok elbírálásakor tapasztalt „sajtóellenes” viselkedése miatt nehéz helyzetbe kerültek a határon túli kisebbségi lapok. Közös reményként fogalmazódott meg, hogy az őszi pályáztatás után jobbra fordul a kialakult áldatlan helyzet. A minőségi újságírás megőrzésének fontossága mellett szóba került az is, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben és a nehezülő piaci körülmények között miként lehetséges megőrizni a lapok által vállalt közszolgálatiságot és közösségi küldetést.
— Ezek az összejövetelek azért is nagyon fontosak, mert a külhoni és a magyarországi kapcsolataink egyaránt erősödnek – hangsúlyozta Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE elnöke, aki nyilatkozatában kitért arra is, hogy egyes külhoni magyar lapok akár meg is szűnhetnek a pénzhiány következtében. Problémának tartja, hogy az újságírók alulfizetettek, mert így a fiatalok körében nem lesz vonzó ez a hivatás. A minőségi romlás nem csak a magyar médiának árthat, hanem a közösségnek is.
A Gazdaság és sajtó munkacím alatt Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, Kőszeghy Elemér és Dunda György (Kárpáti Igaz Szó), valamint Kókai Szilveszter (a Hét Nap igazgatója) és Tóth Lívia (VMÚE) fejtette ki nézeteit. A szerzői jogdíjakról és a váltakozó törvénykezésről Hecser Zoltán, a Hargita Népe lap főmunkatársa értekezett. Havasi János, a Magyar Televízió közéleti igazgatója és Csermák Zoltán, a magyar köztévé kiemelt szerkesztője a határon túli kisebbségi műsorokról beszélt, valamint bemutatkozott Garzó Ferenc, az MTI tudósítója is.
Az esemény keretében két könyvbemutatót is tartottak: az érdeklődők Kuti Márta Írásnyomok és Koszta István Nem (csak) Erdély volt a tét című munkáját ismerhették meg.
A rendezvény ünnepélyes záróakkordjaként a szárhegyi Lázár-kastély lovagtermében tartották meg a MÚRE díjkiosztó estjét, amit mások mellett megtisztelt jelenlétével Kelemen Hunor, a román kulturális tárca minisztere is. A szakmai testület nívódíját elektronikus média kategóriában Oláh-Gál Elvira, a Határok nélkül tudósítója kapta Székelyföld népszerűsítéséért és problémáinak pártatlan bemutatásáét, az írott sajtóból viszont Puskel Pétert, a Nyugati Jelen munkatársát találták érdemesnek erre a rangos elismerésre.
A Sebesi Imre-díjat a kolozsvári Csatári Melinda, valamint Romeo Couţi, a Román Televízió Kolozsvári Stúdiójának igazgatója kapta, elismerve ezzel a magyar és a nemzetiségi adások fennmaradásáért tett erőfeszítéseit. A pályakezdő rádiósoknak járó Tomcsányi Tibor-emlékdíjat Ambrus István, a Kolozsvári Rádió fiatal munkatársa érdemelte ki. Tényfeltáró újságírói munkásságukért, Oltyán László-emlékdíjat ítéltek oda a csíkszeredai Daczó házaspárnak, Dénesnek és Katalinnak.
A Hargita Megyei Önkormányzat és a Gyergyószárhegyi Művésztelep évek óta kiemelt figyelemben részesíti a legjobb kulturális újságírót. Az idén Bogdán Lászlót, a Háromszék című napilap munkatársát és Garzó Ferencet, a Magyar Távirati Iroda bukaresti tudósítóját jutalmazták.
(Tha)
