A készülő szerbiai médiastratégiáról szervezett belgrádi kerekasztal-megbeszélések után az ANEM, a NUNS, az UNS, az NDNV és a Lokal Press újságíró egyesületek közös állásfoglalást hoztak nyilvánosságra, amelyben megfogalmazták a saját záradékaikat.
A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) a javaslatok egy részét minden fenntartás nélkül támogatni tudja, de úgy véli, hogy a Vajdaságban élő nemzeti közösségek, esetünkben a magyar közösség tájékoztatására a készülő szerbiai, illetve tartományi médiastratégiában külön figyelmet kell fordítani. Ezt az elvet szem előtt tartva a VMÚE elnöksége legutóbbi ülésén a következő nyilatkozatot fogadta el:
A VMÚE, a vajdasági magyar újságírók szakmai testülete támogatja azt a törekvést, hogy a különböző törvények összehangolásával és a médiastratégiával rendezzék a szerbiai és a tartományi tájékoztatás helyzetét, de ezekben a dokumentumokban külön teret kell szentelni a Vajdaságban élő nemzeti közösségek nyelvén történő tájékoztatásnak. A kisebbségi tájékoztatásnak megkülönböztetett helye van a nemzeti közösségek életében, identitásának megőrzésében és fennmaradásában. A közszolgálatiság elveinek a tiszteletben tartása mellett fontos szerepe van az oktatás, a művelődés, az anyanyelvápolás területén, értékeket őriz meg és közvetít. A használt nyelvnek köszönhetően a kisebbségi médiumok nagy szerepet játszanak az Európai Uniós közeledésben, mert kapcsolatot tartanak fenn az anyaországaikkal, amelyek már az EU tagjai. A magyar nyelvű műsorokat sugárzó rádiók és televíziók esetében több olyan műsort is tudnánk említeni (például az Európa hullámhosszán vagy a Térerő), amelyeknek a készítésében több ország vesz részt, tehát a kisebbségi nyelv és kultúra nem a bezárkózást, hanem a határok nyitását és átjárhatóságát szolgálja.
Támogatjuk és szorgalmazzuk, hogy a médiastratégia elfogadása előtt a kisebbségi tájékoztatásról külön szakmai vitát szervezzenek.
A specifikus helyzetből következik, hogy az állam, elsősorban a tartomány és az önkormányzatok nem vonulhatnak ki a kisebbségi tájékoztatás pénzeléséből, mert a nemzeti közösségek lapjai – a közösség számarányából adódóan – az eladásból és a reklámokból származó bevételből nem tudják fenntartani magukat, szükségük van az állami dotációra és az anyaországi támogatásra, valamint a különböző projektumok esetében a pályázati pénzekre. A rendszeres tartományi támogatás megvonása egyes kisebbségi lapok megszűnéséhez vezetne, amivel az adott nemzeti közösségek alkotmányban szavatolt jogai csorbulnának.
Pontosan meg kell határozni a köztársaság és a tartomány kötelezettségét a kisebbségi tájékoztatás pénzelésében, de ennek oly módon kell történnie, hogy a nemzeti közösségek szerzett jogai a tájékoztatás területén megmaradjanak.
Fontosnak tartjuk figyelembe venni a lakosság nemzeti összetételét és ennek függvényében meghatározni a pénzalapok és az ellenőrző testületek tagjainak összetételét minden szinten. Célszerűnek tartanánk például, hogy a Nemzeti Tanácsok delegálhassanak tagot a Szerbiai és a Tartományi Média Alapba.
A pénzek odaítélésénél a kisebbségi médiumok esetében a pályázati kiírásoknál ne csak az interkulturalizmus és multikulturalizmus, illetve a tolerancia jegyében meghirdetett tartalmak élvezzenek előnyt. Támogassák egy-egy nemzeti közösség identitásmegőrző, hagyományápoló tematikájú projektumait, illetve például a naprakész informatív műsorok gyártását is anyanyelven. A kereskedelmi médiumok esetében is támogassák a közszolgálati tartalmakat.
Elfogadhatatlan minden olyan kezdeményezés, amely arra irányul, hogy a Nemzeti Tanácsok ne lehessenek alapítói és társalapítói a kisebbségi médiumoknak. A nemzeti közösségek számára ugyanis ez az egyik garancia arra, hogy megmaradjanak anyanyelvű tájékoztatási eszközeik, és hogy azok fejlődőképesek legyenek, vagyis lépést tudjanak tartani a kor igényeivel. Egyetértünk azzal, hogy a Nemzeti Tanácsok nem befolyásolhatják az általuk alapított tájékoztatási eszközök irányítását és független, a közszolgálatiságnak eleget tevő szerkesztéspolitikáját. A kisebbségi tájékoztatásról szervezett közvitában meg lehet kérdezni azokat a tájékoztatási eszközöket, amelyeknek a nemzeti tanácsok az alapítói, hogyan vélekednek erről a kérdésről, de ne mások döntsenek a nevükben. Főleg ne azok, akik ebben a témában nem érintettek
A készülő médiastratégia értelmében a Vajdasági Rádiónak és Televíziónak mindenképpen meg kell maradnia, elfogadhatatlan az intézmény regionális szintre süllyesztése. Tekintettel a tartomány többnemzetiségű voltára, ezáltal látjuk biztosítottnak a Vajdaságban élő nemzeti közösségek számára a garantált anyanyelvi tájékoztatást. A Vajdasági Rádiónak és Televíziónak a zavartalan működés biztosítása érdekében maradéktalanul meg kell kapnia az előfizetésből az őt megillető részt.
A rádiók esetében szorgalmazzuk a kalózkodás leállítását, de nem értünk egyet azzal, hogy a kisebbségi rádióknak is több frekvencia engedélyt osztottak volna ki, mint az gazdaságilag indokolt lenne. Ellenkezőleg, magyar nyelven a szükségesnél kevesebb frekvenciát ítéltek oda, aminek következtében például Közép- és Dél-Bánát magyar nyelvű rádióműsor nélkül maradt, de Bácskában is vannak fehér foltok. Kérjük a jelenlegi helyzet felülvizsgálását és lehetőség szerinti korrigálását.
Nem támogatjuk a privatizáció folytatását azoknál az elektronikus tájékoztatási eszközöknél, amelyek kisebbségi nyelven is sugároznak műsort, mert az eddig tapasztalat azt mutatja, hogy az új tulajdonos a legtöbb esetben alaposan lecsökkentette, vagy megszüntette a kisebbségi műsort. A készülő szerbiai médiastratégia kapcsán Szabadkán megtartott közvitán éppen a szerbiai tájékoztatási miniszter helyettese jelentette ki, hogy a már lezajlott magánosítás Szerbia egyes részein valóságos pusztaságot hagyott maga mögött, hiszen a folyamat a helyi médiumok 58 százalékánál sikertelennek bizonyult.
Az állam a társadalmi célú és közérdekű felhívásait a helyi médiumok mellett a nemzeti közösségi médiumokban is tegye közzé. Az állam minden szinten egyenlően ossza szét a reklámokat (felhívások, pályázatok, a közvállalatok hirdetései stb.), gondoljon a helyi és a kisebbségi tájékoztatási eszközökre is.
A Vajdaságban élő nemzeti közösségek tájékoztatását a tartományi médiastratégiának kell szabályoznia. Ebben a dokumentumban valamennyi kisebbségi tájékoztatási eszköznek meg kell találni a helyét, a tartományi szintű írott és elektronikus médiától a kistérségi médiáig. A médiastratégia biztosítsa a több évtizedes hagyományra visszatekintő magyar nyelvű lapvonal (gyermek és ifjúsági sajtó, napilap, hetilap) megőrzését, valamint foglalkozzon az újságírói utánpótlás nevelésével és a szakmai továbbképzéssel is.
A frekvencia engedéllyel rendelkező médiumok számára automatikusan biztosítsák a digitális átállás után is a sugárzási lehetőséget, legalább a frekvencia engedély lejártáig. A nemzeti közösségek számára részarányosan biztosítsanak digitális csatornát, a szerzett jogok csorbítása nélkül. A digitális sugárzásra való átállás műszaki feltételeiről a lakosságot részletesen tájékoztatni kell.
A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöksége
Újvidék, 2010. 10. 12.
