A Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója legutóbbi, vajdasági tanácskozásán úgy határozott, a tagszervezetek közreműködésével haladéktalanul hozzálát az egységes magyar médiastratégia kidolgozásához. A témával kapcsolatban Klemm József, az Újvidéki Rádió igazgatója, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének alelnöke mondott vitaindítót. Az alábbiakban előadásának legfontosabb részeit ragadtuk ki.
A három legfontosabb kérdés
Azok, akik nem értenek egyet azzal, hogy a stratégiára szükség van, több dolgot is felrónak. Az egyik, hogy az egységes irányvonal megfogalmazásával, a közös célok kitűzésével, az együtt gondolkodással az egyéni kezdeményezést szorítjuk vissza. Amikor a Vajdaságban első ízben kezdtünk rendszerépítésről és stratégiáról beszélni, azonnal megjelentek azok, akik azt mondták, tulajdonképpen a kommunista múltat hozzuk vissza, megpróbáljuk rákényszeríteni az egész társadalomra az egyszólamúságot. A stratégia ugyanis nem más, mint a kicsik leépítése, az érdekeik háttérbe szorítása, mert mindig a nagyok nyomvonalán készül. A saját véleményem viszont az, hogy csak stratégiával tudunk rendszert építeni, fejlődést szavatolni, olyan jövőképet felvázolni, amely felé megpróbálunk közösen haladni.
Legegyszerűbb stratégiát készíteni akkor, amikor a rendszer még nem létezik. Ha viszont a magyar médiastratégiáról beszélünk, akkor nekünk már van egy meglévő, nagyon összetett rendszerünk, amely különböző alrendszerekből épül fel. Ebben az esetben sokkal nehezebb megfogalmazni a stratégiát, mert komoly egyeztetésekre lesz szükség.
Azt is mondhatnám, nagyon könnyű stratégiát írni, mert csak három kérdésre kell választ adnia. Az első a honnan indulunk, a harmadik pedig a hova akarunk eljutni? A köztes kérdés természetesen az, hogyan jutunk el a kezdőponttól a végpontig, vagyis meg kell határoznunk a módszert, amellyel végigjárhatjuk a kijelölt utat. Mindez nagyon egyszerűen hangzik, a gond csak az, hogy a kérdések megválaszolásához roppant sok munkára van szükség.
Nem erőszak, inkább lehetőség
A magyar médiastratégiának elég általánosnak kell lennie ahhoz, hogy minden nemzetrész a sajátjának érezze, ugyanis az egységes magyar médiatéren belül nem konfliktust akarunk szítani, hanem összefogást. Ugyanakkor konkrétan is kell fogalmaznunk, hogy legyen mozgósító ereje. Mindezek mellett keretstratégiaként kell elképzelni, amely később a nemzetrészek részstratégiáival bővül majd ki. Konszenzus útján hozzuk létre, hiszen nem akarjuk senkire ráerőszakolni, mindenki számára lehetővé tesszük, hogy véleményezze, bővítse. Azt szeretnénk, hogy együtt gondolkodjunk, tevékenykedjünk egy olyan tájékoztatási rendszer érdekében, amely valóban összefogja az egész magyar nemzettestet. Fontos még az is, hogy dinamikus, fejleszthető és folyamatosan továbblépő legyen.
A honnan indulunk kérdés megválaszolásához fel kell mérnünk, mi az, amivel ebben a pillanatban rendelkezünk, vagyis létre kell hoznunk a médiakatalógust és médiakatasztert. Az első lépéseket már megtettük, ugyanis hozzákezdtünk a Kárpát-medencei magyar médiatár összeállításához. Az adatokat szemlélve jövünk rá, milyen óriási gazdagsággal rendelkezik a tájékoztatás terén a világ magyarsága. Sokkal nagyobb feladat a médiakataszter, ami azt térképezné fel, milyen káderekkel és műszaki háttérrel rendelkezünk, de számba venné a képzést végző intézményeket, a pénzforrásokat, a fogyasztói szokásokat és elvárásokat is.
A dolgozatom készítésekor én csak néhány célt soroltam fel, de a lista természetesen bővíthető: a magyar nemzettestre vonatkozó információk gyorsabb áramoltatása, az anyaország és a külhoni magyarság közötti információs zajok kiküszöbölése, többközpontú rendszer létrehozása, a humán erőforrás, a műszaki felszerelés és az anyagi háttér hatékonyabb felhasználása, lobbizás a magyar értékekért és érdekekért, a magyar közösségek közötti kulturális, gazdasági, idegenforgalmi stb. kapcsolatok segítése.
Nem csorbíthatja a sajtószabadságot és az önállóságot
Amikor hozzálátunk a stratégia készítéséhez, minden alrendszernek foglalkoznia kell bizonyos kérdésekkel. Jó módszer a SWOT elemzés, amely az erősségeket, a gyengeségeket, a lehetőségeket és a veszélyeket veszi számba a rendszeren kívül és belül. A hogyan kérdésére válaszolva mindenképpen át kell hidalni az alrendszerekben jelentkező különbözőségeket.
Hangsúlyoznom kell, hogy a stratégiakészítés nem csorbíthatja a sajtószabadságot, a stratégiának nem lehet célja az elfogadott szakmai és etikai normákat újraértékelése, nem szabad megkérdőjeleznie a rendszeren belüli alrendszerek egyenrangúságát, hiszen minden alrendszer egyformán fontos. Egy cél felé haladunk, de úgy, hogy közben megőrizzük azokat a sajátosságainkat, amelyek gazdagítják és erősítik a közös rendszert. Nem szabad megengedni, hogy a stratégia elfogadása után bármelyik szerkesztőség azt érezze, elvesztette az önállóságát.
Bizonyára akadnak olyanok is, akik felteszik a kérdést, miért éppen a KMÚEK hivatott arra, hogy megfogalmazza az egységes magyar médiastratégiát? Nos, ezt a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága ajánlotta fel. Arra hivatkoztak, ha már létezik ez a határokon átívelő összefogás a magyar sajtóban, a készség az együtt gondolkodásra és tevékenykedésre, ha a külhoni magyar nemzetrészek sokkal könnyebben tudják elsimítani a meglévő nézetkülönbségeket, mint az anyaországon belüli sajtó, akkor tegyük meg az első lépéseket!
Összeállította: (Tha)
