Kisebbségi lét és identitástudat a Kárpát-medencében címmel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kós Károly Kollégiumának szervezésében konferenciát tartottak Békéscsabán, amelyen a külhoni magyar sajtó számos képviselője vett részt.
A szervezők elérkezettnek látták az időt a tanácskozás életrehívására, mert a kettős állampolgárság nyújtotta új lehetőségek, valamint az autonómia-törekvések rendkívüli mértékben erősítik a Kárpát-medencei magyarság identitástudatát.
— A Kós Károly Kollégium a környező országokban élő magyar közösségek új információs pontja lett — mondta Havasi János, az MTVA határon túli kapcsolatok különmegbízottja, kabinetvezető-helyettes, aki az egy éve létező testület eddigi tapasztalatait is összegezte. Kiemelte, a háttér- és a riportműsorok mellett már a belpolitikai hírműsorokban is megjelennek a külhoniak aktuális hírei és közszereplőinek nyilatkozatai, míg korábban azokat külpolitikai hírként kezelték.
Duray Miklós, a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes docense, európai hírű polgárjogi aktivista a Szófondorlat és azonosságtudat címet adta értekezésének, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a nemzeti integrációt szolgáló, s a nemzeti identitást formáló intézményrendszert mutatta be.
A Kárpát-medencei régiókat ezúttal egy-egy előadás erejéig Göncz László lendvai történész és Orosz Ildikó beregszászi főiskolai tanár képviselte, az erdélyi magyar újságírók identitástudatáról pedig a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének újonnan megválasztott elnöke, Rácz Éva osztotta meg gondolatait.
A Békéscsaba belvárosában lévő Körösök Völgye Látogatóközpont után, a konferencia második napján a résztvevők a Pósteleki Szabadidő és Konferencia Központban gyülekeztek. Andrássy György, a Pécsi Tudományegyetem jogászprofesszora a nyelvi egyenjogúság elérésének esélyeit elemezte a nemzetközi jog szemszögéből, majd Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságán belül működő autonómia albizottság elnöke szólt az egybegyűltekhez. Véleménye szerint nem lehet és nem is szabad megkerülni az autonómia kérdését, mert a Kárpát-medencében élő magyarok jelentős része ma már nem csak a saját nemzetének a polgára, hanem európai polgár is.
– Az autonómia kérdését napirenden kell tartani Európában, számunkra ma ez a legfontosabb feladat – hangsúlyozta és hozzátette, ebben a témában csak olyan megoldás létezhet, amelyet az érintett közösségek szeretnének. Először önmaguknak kell meghatározniuk, milyen úton kívánnak elindulni, csak ezt követően lehet az ügy mögé politikai hátszelet állítani.
Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Kárpát-medencében élő határon túli magyar közösségek megmaradásának esélyeiről és a kisebbségvédelem eszközrendszeréről beszélt, természetesen különös tekintettel a vajdasági magyarokra.
Az összejövetelen hasznos információk hangzottak el az anyaországon kívül élő magyarság helyzetéről, céljairól és törekvéseiről, és lehetőség nyílt áttekinteni a magyar médiaműhelyeket foglalkoztató aktuális társadalmi és politikai kérdéseket, az előadások pedig távlati kitekintést nyújtottak a kisebbségi létben dolgozó szerkesztőknek, újságíróknak.
Békéscsaba nem véletlenül adott otthont a jelentős rendezvénynek, és az önkormányzat sem ok nélkül vált az esemény fő támogatójává, hiszen a Viharsarok, illetve a kolbász fővárosának is nevezett településen jelentős számú szlovák kisebbség él.
TÓTH Lívia
