Azért kell Ady Endrére emlékezni, mert jóslatainak valóságát megérjük — felújított emlékház és megújult, valóban csak a költőhöz és családjához kötődő kiállítás várja a látogatókat Érmindszenten. Az EU-s program keretében felújított emlékház ünnepélyes megnyitója szeptember 20-án volt.
A közel másfél évet tartó javítási munkálatok után ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit a határon átívelő program keretében felújított Ady Endre Emlékház és Múzeum Érmindszenten. Ám nem csak a szülőház és a vele egy udvarban lévő kúria épülete újult meg, hanem az 1977-ben összeállított kiállítás tartalmi részét is újragondolták, együttműködésben a budapesti Ady-emlékmúzeummal. Az archív anyagok, régi fényképek alapján úgy rendezték át a házat és berendezését, amilyennek azt az egykori fotók mutatták, a költő személyes tárgyait és családi ereklyéit őrző kiállításba pedig bekerült Ady jegykendője, amelyet Csinszka 1915-ben — kalotaszegi szokás szerint — adott Adynak, az Ides ruhája, illetve recepteskönyve is.
Az udvaron álló Ady-mellszobornál tartott ünnepségen Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elöljárói, a két ország írószövetségének képviselői, a Budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, a Nyíregyházi Jósa András Múzeum és a Szatmár megyei Múzeum főigazgatói, Szatmár megye RMDSZ-es parlamenterei mellett részt vett Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke is.
A megnyitó Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum főigazgató-helyettesének köszöntőjével vette kezdetét, aki az emlékház 1953-as létrejöttében oroszlánrészt vállaló Popp Aurél gondolatait idézte, majd röviden ismertette az érmindszenti emlékhely történetét, illetve a felújítás körülményeit. „Mindkét ház elhanyagolt állapotba jutott, hiszen utoljára 1977-ben végeztek nagyobb felújítási munkálatokat rajtuk — az ide vezető út pedig ma is szinte ugyanolyan járhatatlan, mint 1953-ban vagy 1977-ben volt. Most nincs sem évforduló, sem centenárium, de uniós támogatással mód nyílt mind az épületek felújítására, mind a kiállítás tárgyainak megújítására: eltűntek a múlt rendszer sallangjai, a költőt hagytuk szólni — csak a hozzá és a családhoz köthető tárgyak, ereklyék kaptak helyet, illetve olyan műveivel és prózai szövegeivel egészítették ki, amelyekben elsősorban a vidékről és a családjáról írt. ”
Az Európai Unió által finanszírozott felújítás több mint egyszerű helyreállítás: a szakemberek igazi, korabeli miliőt teremtettek a szülőházban és a kúriában is, a régi fényképeken látható berendezés, a különféle tárgyak pedig Ady Endre szellemiségét tükrözik, emelte ki köszöntőjében Kelemen Hunor, rámutatva: „Ady nem tudhatta, mi marad fenn utána. A szakembereknek hála, sikerült az időt visszaforgatni, hiszen egy ilyen felújítás akkor kap értelmet, ha érezzük Ady örökségét: hol született, milyen körülmények között élt, gyermekeskedett és nőtt fel. Szimbolikus értékű az, hogy ezt a házat, ahol Ady Endre gyerekeskedett, európai uniós alapokból újítottuk fel, hiszen ő nem csak a magyar kultúrának, hanem a világirodalomnak, az európai kultúrának is része. Ady Endre a közös örökségünk. Minden tekintetben olyan érték, amelyre lehet jövőt építeni” — fogalmazott, hozzátéve: hamarosan megkezdődik a zilahi Ady-ház berendezése is. Majd azt kívánta: minél több diákokkal és felnőtt látogatókkal teli, Erdélyből, Felvidékről, a Vajdaságból vagy a Kárpát-medence bármely pontjáról érkező autóbusz álljon meg az emlékház előtt.
„Több az, ami összeköt bennünket, mint az, ami elválaszt” — mondta a Semjén Zsolt, magyarországi miniszterelnök-helyettes üzenetét tolmácsoló Gál Gergely főtanácsadó, hangsúlyozva: a magyarság kulturális örökségének védelme a XXI. század fogyasztói társadalmában kiemelten fontos feladat. Ha pedig ezt sikerül összekapcsolni — mint jelen esetben is — gazdasági lehetőségekkel is, akkor lesznek látványos eredmények. Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója beszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hat évben öt közös pályázatot indított a nyíregyházi és a szatmárnémeti múzeum, melynek keretében kastélyokat, emlékházakat, kúriákat újítottak fel, közös kiállításokat és konferenciákat szerveztek.
Az ünnepi rendezvény az Északi Színház művészeinek — Méhes Kati, Tóth-Páll Miklós és Rappert Gábor — Ady-versekből összeállított, kétnyelvű előadásával ért véget.
A felújított emlékház és múzeum, amely évtizedek óta Szatmár megye egyik leglátogatottabb zarándokhelye, keddtől szombatig 10 és 18 óra, vasárnap pedig 14 és 18 óra között várja a látogatókat.
(Szatmári Friss Újság)
Megjegyzés: Ady Endre felújított szülőházának és az emlékmúzeumnak az átadási ünnepségén jelen voltak a MÚRE tanácskozásának résztvevői is.
