Tanácskozás a községi kistérségi médiaházak magánosításáról
Az önkormányzati szinten működő médiák magánosítási problémáiról tartott tanácskozást tegnap a Magyar Szó újvidéki székházának tanácstermében a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet (FEÁSZ). A beszélgetés során az illetékes szakemberek több idevágó gondra és ellentmondásosságra is rámutattak, és kifejtették róluk véleményüket.
Branislav Čanak, a FEÁSZ elnöke arra mutatott rá, hogy a jelenlegi kedvezőtlen médiahelyzet kialakulásához az újságírók is nagyban hozzájárultak, akik beadták a derekukat az egyre erősödő politikai nyomásnak, emellett a Szerbiában sajátságos módon tolmácsolt piacgazdaság is megtette a magáét. Mindez szerinte oda vezetett, hogy sokkal kevesebb a színvonalas műsor, mint a szocialista önigazgatás alatti diktatúrában. A szakszervezeti elnök azt is elmondta, hogy az állam vezetősége egyre-másra emlegeti az EU-s színvonalú jogállamiságot, demokráciát, holott a regionális médiaházak további bomlasztásával ezek ellen dolgozik, hiszen a színvonalas és független tájékoztatás minden demokratikus közösség alapköve.
Tóth Bátori Erzsébet, a FEÁSZ tartományi bizottságának elnöke beszédében a kérdéses médiumok helyzetét kaotikusnak nevezte, amelyet véleménye szerint elsősorban helyes szociális párbeszéddel lehetne enyhíteni, legyen szó magánosításról vagy az alapvető újságírói munkakörülményekről. Ehhez pedig kívánatos a szakszervezetek képviselete. Továbbá arról is szólt, hogy a tartományi szociális-gazdasági tanács egyik záradékában megfogalmazta: a szakszervezet és a tartomány nyomon fogja követni a Vajdaságban zajló összes médiaház-privatizáció folyamatát, ellenőrzi áttekinthetőségüket, hogy minden lehetséges törvénytelenségre idejében lehessen reagálni.
Ökrész Rozália, a Magyar Szó igazgatója felszólalásában megjegyezte, hogy napilapunk székházában február 10-én írták alá az illetékesek a kollektív szerződést, méghozzá a két reprezentatív szakszervezettel.
– Elégedett vagyok, hiszen a kemény és fáradalmas tárgyalások ellenére az összes fél a cég jövőjét és fejlődését tartotta szem előtt. Ebből is látszik, hogy lapunknak az az érdeke, hogy az eurointegrációs folyamatokban a lehető legkedvezőbb feltételek közepette oldják meg az illetékesek a kérdéses regionális és kisebbségi médiumok helyzetét – mondta Ökrész.
Vukašinović Éva tartományi ombudsman-helyettes, kisebbségi ombudsman is örül annak, hogy párbeszéd alakult ki e kérdés kapcsán, viszont úgy véli, ennél fontosabb, hogy az egyeztetések során közös megegyezés és konkrét kezdeményezés szülessen.
– Intézményünk véleménye, hogy nem teljesen igaz az államvezetés azon állítása, hogy a kérdéses kistérségi médiaházak magánosítása EU-s kötelezettség, ugyanis Brüsszel nem vár el privatizációt, tehát így nem is válik kizárólagos megoldássá. A törvény viszont olyan formában került hatályba, hogy kötelezi a vállalatokat erre. Olyan megoldásokat kéne találni, amelyek lehetővé tennék, hogy a privatizációs folyamatokat úgy vezessék le, hogy fennmaradjanak az érintett házak. Továbbá az illetékeseknél ki kell harcolni, hogy levédjék azokat a törvényben előírt garanciákat, amelyeket az új tulajnak be kell tartania vállalata és annak dolgozói irányába, hiszen félő, hogy ezek is veszélybe kerülhetnek. Gyorsan kell cselekedni, hisz az idő sürget – hangsúlyozta a kisebbségi ombudsman.
Az állam Brüsszel elvárásainak sajátos tolmácsolására mutatott rá Kókai Péter független médiaszakértő, lapunk munkatársa.
– Azt gondolom, hogy a legtöbb érintett úgy véli, hogy a lokális és a helyi médiumok privatizációja csak katasztrofális végeredménnyel járhat, és ezt az elmúlt nyolc év tapasztalata is bizonyítja. Szinte egyetlenegy pozitív kivétel nincs. Ezen állásfoglalásunkat több ízben is kifejtettük kormánytisztviselőknek, az unió képviselőinek is. Felhoztuk példaként Magyarországot is, amely teljes jogú tagja az EU-nak, mégis az ottani önkormányzatok bármiféle gond nélkül tulajdonosai, társtulajdonosai lehetnek a helyi médiaházaknak. Ez rendkívül fontos mozzanat, hiszen aláássa a kormány azon állítását, hogy a magánosítás igenis brüsszeli követelmény – magyarázta Kókai.
Stanko Krstin, a Vajdasági Munkaadók Uniójának elnöke vállalkozói szempontból közelítette meg a problémát. Mint kifejtette, egy befektető elsősorban a profit miatt nyit vállalatot, a médiaházak esetében pedig nem biztos hogy maradéktalanul alkalmazhatók az alapvető piacgazdasági alapelvek.
– Erre mutatnak rá a néhány éve befagyasztott média-magánosítások – fejtette ki Krstin, utalva az előzőleg hatályban lévő médiatörvény előírásaira.
Hasonlóan vélekedett dr. Zoran Ristić, a FEÁSZ szaktanácsadója is.
– A médiaházak nem bútorgyárak, ezt a törvényhozóknak szem előtt kell tartaniuk. Az információ nem kezelhető úgy, mint egy piaci árucikk. Ezt támasztják alá az előzőleg kudarcba fulladt privatizációs kísérletek is. Tovább ront a helyzeten az is, hogy a már magánosított 30 médium közül 18-ról nem tudni pontosan, hogy ki a gazdája. Legalábbis, erről árulkodnak a korrupcióellenes tanács 2010-es idevágó elemzései – magyarázta a szakember, aki arról beszélt, hogy a közeljövőben a kérdéses vállalatokban meg kell erősíteni a szakszervezeti képviseletet, és közös erővel kell átvizsgálni minden olyan jogi kiskaput, amellyel esetleg kedvezőbb körülményeket teremthetnek ezek a cégek, illetve dolgozóik.
Tóth Lívia, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke lapunkhoz intézett nyilatkozatában közölte, szervezetük már kezdettől fogva ellenezte a kistérségi, lokális médiaházak magánosítását.
– Elsősorban azokkal a házakkal foglalkozunk, amelyekben magyar nyelvű közszolgálati tájékoztatás folyik. Látható, hogy a már lezajlott privatizációk meglehetősen sikertelenek voltak. Az egyesület álláspontját pedig tovább erősítik a szakemberek ugyanilyen hangnemű véleményei is. Már elhangzott ugye, hogy a legtöbb vállalkozónak elsődleges célja a profitteremtés, a tájékoztatás pedig nem olyan kategória, ahol ez a leghatékonyabban megvalósulna. Egy ilyen profitorientált gondolkodásmód pedig oda vezet, hogy az alacsonyabb nézettségű vagy hallgatottságú műsorokat kiiktatják. Ezek pedig nagy valószínűséggel lehetnek a kisebbségi adások. Ezekben a műsorokban a reklámozás sem lehet nagy, természetüknél fogva – fejtette ki nézeteit az egyesület elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a többségi újságíró-szervezetek jobbára támogatják a kormányt ebben a kérdésben, hiszen ez a politikai nyomás mérséklését jelentené a médiaszíntéren.
– A privatizáció viszont egyes specifikus esetekben a médiaház vagy az adás felszámolásához vezetne – fejezte be Tóth Lívia. Szerinte az illetékesek már eléggé elkéstek a magánosítás körülményeinek megváltoztatásával, hiszen nyárig be kell fejezni a privatizációs folyamatokat.
Kalman Kuntić, a tartományi művelődési és tájékoztatási titkárság segédtitkára is úgy nyilatkozott, hogy sok esetben az érintett vállalatok magánosítása egyúttal működésük végét is jelentené. Ha meg is maradna a médiaház, nem biztos, hogy képes lenne olyan színvonalas szolgáltatást nyújtani, mint rendezettebb körülmények között.
Sz-cs
Ótos András felvételei
Magyar Szó, 2015. április 9
