A Bethlen Gábor Alap támogatásával Zentán, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium épületében tartották meg a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának idei találkozóját. Az eseményen, amelynek a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete volt a házigazdája, az erdélyi, felvidéki, muravidéki és vajdasági tagszervezetek, valamint Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és a Duna Médiaszolgáltató Zrt. képviselői vettek részt. A tanácskozás első napján jelen volt dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.
Írta: TÓTH Lívia
A rendezvény kezdetén Csikós Pajor Gizella, az összejövetelnek otthont adó intézmény vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd felolvasták Kőszeghy Elemérnek, a KMÚEK kárpátaljai társelnökének a levelét. Ebben többek között azt ajánlja, hogy „lassan nagykorúsítsuk közös pulyánkat, a „kámúékot”. Ehhez egyfelől jó volna elgondolkodni azon, miként lehetne önálló jogi keretet építeni köré, s azon is, hogy „kistafírungozzuk”, azaz saját anyagi hátteret biztosítsunk számára. Meggyőződésem, mindkettőre szükség van az esetleges előrelépés céljából.” Ezt követően Klemm József vajdasági és Ambrus Attila erdélyi társelnök emlékezett vissza a kezdetekre, valamint vázolta az elvégzett munkát és a jövőbeli terveket.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) közös szervezésében 2005 májusában Szegeden találkoztak az anyaországon kívül élő magyar újságírók képviselői és megalakították a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvencióját. A társulás új szakaszt nyitott a határon túli és az anyaországi média kapcsolattartásában. Ezt a szervezetet nem egyetlen irodából irányítják, mégis hatékony, hiszen munkája az együtt gondolkodás nyomán valósul meg. Akadtak, akik kételkedtek a létjogosultságában, de mára bebizonyosodott, összetarthatnak a különböző régiókban élő magyar újságírók, és a saját programjaikat be tudják illeszteni egy közös cselekvési tervbe. A KMÚEK a kezdetektől hangsúlyozta a határon túli magyar újságíróképzés és továbbképzés fontosságát, ugyanakkor több tanácskozást tartott a sajtószabadság kérdéséről, valamint egyéb meghatározó jelentőségű témakörökről.
Jelentős kezdeményezése az egységes magyar médiastratégia megalkotása, és a magyar médiakatalógus elkészítése, amely számba venné a Magyarországon és a külhoni nemzetrészekben megjelenő, működő valamennyi médiát. A regiszternek a Kárpát-medencére vonatkozó része egy-két évvel ezelőtt elkészült, de természetesen szükség van a rendszeres frissítésére.
Az együtt gondolkodásnak mindenki számára igen fontos hozadékai lehetnek, hozzásegíthet, hogy a különböző régiókban élő magyar újságírók megtalálják azokat a témákat, amelyek elősegíthetik a saját közösségük fejlődését. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy a kollégák küzdjenek az újságíró-társadalom megosztottsága ellen, amely nem csak Vajdaságban, hanem a többi utódállamban is felbukkan.
A szakemberek szerint az újságírás szerepe manapság messze túlmutat önmagán. Egy kisebbségi közösségnek a létét már nemcsak a Reményik Sándor által említett templom és iskola biztosítja, hanem a sajtó is. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a sajtó gyengülése a közösségi kohéziós erő csökkenését hozza magával, a megerősödéséhez azonban rendkívül fontos a minőség és a hitelesség is.
A felszólalók a tapasztalatcserét és a továbbképzést is nagyon jelentősnek tartották, hangsúlyozva, hogy éppen ezek a fogalmak határozták meg a KMÚEK elmúlt tizenegy évének munkáját.
Szili Katalin a Joggal Európában, A Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések 25 éve című könyvet ajándékozta a jelenlévőknek. A kiadvány témájával kapcsolatban elmondta, jelenleg több olyan határon túli terület van, ahol elképzelhető az autonómia kialakítása és kitért a sajtó szerepére is ezeknek az elképzeléseknek a népszerűsítésében.
A találkozó résztvevői Versecre is elutaztak, ahol a Petőfi Sándor Kultúregyesületben bemutatták a VMÚE Érdsomlyói hídfő című kötetét, amely a tavalyi riporttáborban készült anyagokat tartalmazza. A helybeliek nagy szeretettel fogadták az újságírókat, és örültek annak, hogy fontosnak tartották „hazahozni” a könyvet, vagyis abban a környezetben beszélni róla, ahol az írások születtek. Az esten a kiadvány több szerzője – Léphaft Pál (Újvidék), Ambrus Attila (Brassó), Sarány István (Csíkszereda), Bögözi Attila (Marosvásárhely), Farkas-Ráduly Melánia (Temesvár), Bencsik István (Szabadka), Martinek Imre (Torontálvásárhely) — osztotta meg gondolatait a közönséggel.
A konferencia második napján elfogadták el a KMÚEK zentai közgyűlésének zárónyilatkozatát. A dokumentumban az elmúlt 11 év tapasztalatát összegezve megállapították, szükség van a határokon átívelő szakmai szervezet hivatalos bejegyzésére. Az elindított folyamat a magyarországi és/vagy uniós jogi személyiség megszerzését célozza. A konvenció tovább folytatja a hálózatépítést a magyarországi szakmai szervezetek, a Média Önszabályzó Testület (MÖT), az őrvidéki újságírók, valamint az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójának (FUEN) bevonásával. Kötelezettséget vállal arra is, hogy ezentúl évente jelentést készít a külhoni magyar régiók sajtójának állapotáról és az újságírók helyzetéről. A KMÚEK továbbra is elsődleges fontosságúnak tartja az újságírók folyamatos szakmai továbbképzését, ezért együttműködik az erre vállalakozó magyarországi és külhoni szakmai szervezetekkel és szakemberekkel, valamint szorgalmazza a fiatal újságírók tagozatának létrejöttét a szakmai szervezeten belül.
SZABÓ Attila és MARTINEK Imre felvételei
