A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete negyedik alkalommal rendezte meg a hagyományos Kárpát-medencei riporttáborát, amelynek idei házigazdája Törökkanizsa. Az Erdélyből, Magyarországról és tartományunkból érkezett újságírók július 25-étől 28-áig az észak-bánáti település mellett a hozzá tartozó falvak múltjának és jelenének meghatározó értékeit, pillanatait is feltérképezik.
Tóth Lívia, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete alelnöke szerint azért döntöttek e mellett a helyszín mellett, mert ez a térség is már szinte szórványnak tekinthető, magában a községközpontban a magyarok aránya 30 százalékot tesz ki, ám vannak olyan környező települések, ahol mindössze 10 százalék az itt élő magyarság létszáma.
– A fő indok mégis az, amiért Törökkanizsai mellett döntöttünk, hogy úgy érezzük, ez a község kiváló példája annak, hogy az utóbbi évtizedben a magyarság miképpen találta fel magát, és hogyan próbálta megmenteni a közösséget attól, hogy még kisebb létszámban legyen itt jelen – magyarázta Tóth Lívia, aki hozzáfűzte, régebben a község neve sem volt kiírva magyarul, a falvakban nem működtek művelődési egyesületek, és a Törökkanizsai Újságot is egyszerűen Novi Kneževac-i Újságnak nevezték, csupán azért, mert a község alapszabályzatában nem volt benne, hogy magyarul is használhatják a Tisza menti városka nevét. A későbbiekben engedélyezték a magyar elnevezést, és a helybéli Tiszagyöngye Művelődési Egyesületnek is saját székháza lett, a falvakban tájházak, magyar egyesületek alakultak, és állandóan történik valamilyen magyarságot érintő esemény a községben.
– Úgy érezzük, hogy Törökkanizsa pozitív példa, ahol tényleg mindent elkövetnek azért, hogy az itt élők itt maradjanak, és kényelmesen is érezzék magukat a saját községükben – fogalmazott Tóth Lívia, aki szerint ehhez politikai változásra volt szükség, illetve arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség bekerüljön a községi hatalomba, ugyanakkor az is jó dolog, hogy vannak fiatalok, akik vállalják a politikai szerepet, ezáltal azt is, hogy irányítsák ezt a közösséget. A VMÚE alelnöke egyben abbeli reményének is hangot adott, hogy jó írások születnek a riporttábor ideje alatt és az újságíró-egyesület következő könyvéhez.
Az Erdélyből érkező táborlakók mintegy ezer kilométert utaztak azért, hogy részt vegyenek az itt folyó munkában, illetve az ezt követő eszmecserében, barátkozásban. A VMÚE alelnöke szerint ez kölcsönös, mert az egyesület tagjai sem sajnálják az időt és az utazás fáradalmait, hogy elmenjenek Erdélybe.
– Nagyon örülünk annak, hogy a kollégák szívesen jönnek ide, mert valljuk be őszintén, Erdélyt a maga látványosságait és szépségét illetően nem lehet összehasonlítani tartományunkkal, függetlenül attól, hogy a maga módján Vajdaság is nagyon szép – ecsetelte beszélgetőtársunk, aki elmondta, hogy ez a barátság, nemcsak az erdélyi újságírókkal, hanem a Kárpát-medence egyéb régióinak újságíróival is, több mint tízéves múltra tekint vissza, ugyanis 2005-ben egymással karöltve alapították meg a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvencióját, azóta pedig évről évre találkoznak egymással, olykor évente többször is vagy Erdélyben, Vajdaságban, vagy más Kárpát-medencei régióban.
– Nagyon fontos ez mindannyiunk számára, mert így rálátásunk van arra, hogy mi a helyzet máshol, milyen az ott élő újságírók helyzete, ugyanakkor ők is látják, hogy mi van nálunk. Erdélyben különösen érdekes ez a helyzet, mivel ott már nagyon sok magyar magánlap jelenik meg, de vannak állami tulajdonban lévő lapok és rádiók is. Nagyon sokat tudunk erről beszélgetni, mivel függetlenül attól, hogy Románia, Horvátország, Magyarország és Szlovákia is az Európai Unió tagja, a kisebbségi lét fontos összekötő kapocs közöttünk – nyilatkozta Tóth Lívia, aki kiemelte, a szakmai eszmecserék is igen lényegesek, hiszen mindenki számára a fejlődés lehetőségét kínálják.
– Jó lenne, ha még több írás kapna helyet egymásnak a sajtójában. A vajdasági magyar sajtóban is lenne több Kárpát-medencei kitekintés az ottani kollégáktól, mert így egyre jobban megismernénk egymást, ezáltal nemcsak az újságírók barátkoznának egymással, hanem mások is – emelte ki beszélgetőtársunk, aki az egészet egy hatalmas kapcsolati tőkének tartja, ami pénzben nem kifejezhető, ám óriási eszmei értéke van, majd hozzátette, ez olyan hatalmas érték, amit sokan nem becsülnek a mai anyagias világban.
A riporttábor résztvevői csütörtökön este a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület székházában alakították ki bázisukat, ahol a jelenlévőket elsőként Máriás Endre, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete elnöke köszöntötte, majd Újhelyi Nándor, a törökkanizsai községi képviselő-testület elnöke tartott rövid előadást Törökkanizsáról, ezt követően Gergely József ornitológus, napilapunk munkatársa értekezett a Tisza mente természeti értékeiről. Az újságírók pénteken nekiláttak a község értékeinek feltérképezéséhez és az ennek kapcsán születő írásaik elkészítéséhez, amelyekből a VMÚE tervei szerint a későbbiekben kötet is készül majd.
Hhzs.
(Magyar Szó, 2019. július 27.)
