Csütörtök este a zentai BeeHome Közösségi Házban bemutatták a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában megjelent Útravaló – A Közegellenállás riportpályázat második évtizedének díjazott írásai című kötetet. A könyv több mint harminc szerző összesen 48 díjazott írását tartalmazza, amelyek mindegyike a vajdasági magyarságot érintő társadalmi jelenségekkel foglalkozik. A kötet megjelenését a Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta.
A bemutatón Kállai Göblös Nikoletta, a Pannon RTV újságírója beszélgetett a kiadvány szerkesztőjével, Tóth Líviával, aki egyben a VMÚE alelnöke, valamint Léphaft Pállal, a VMÚE alelnökével és Klemm Józseffel, a VMÚE elnökségi tagjával, a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának társelnökével.
A beszélgetésen kiderült, hogy a tavaly húszéves riportpályázat kezdetei a Naplóhoz, Szerbia első független hetilapjához nyúlnak vissza, illetve egykori főszerkesztőjéhez, Keszég Károlyhoz.
– A Napló akkor nyerte el valódi arculatát, amikor az alapító főszerkesztők elhagyták az országot, a hetilapot pedig azokra testálták rá, akik itthon maradtak, akik fel merték vállalni, hogy szembeszegülnek a háborús őrülettel, és hogy a nagy szláv ideológiával párhuzamosan megpróbálják megfogalmazni a vajdasági magyarság nemzeti érdekét, létkérdéseit – fejtette ki Klemm József.
Hozzátette, hogy Keszég Károly volt az, aki összegyűjtötte maga köré azokat az embereket, akik mindezt a küldetést fölvállalták. Halála után két évvel, 1999-ben hirdették meg először a Közegellenállás riportpályázatot.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a vajdasági magyarság létkérdéseit az újságírói műfajok közül a riport tudja leginkább megragadni. Léphaft Pál azt is hozzátette, hogy az olvasók az emberi történetekre kíváncsiak, amit a riportban találhatnak meg.
Tóth Lívia a húsz év alatt beérkezett pályázatokról elmondta, hogy lezajlott egy generációváltás, a most bemutatott kötetben megjelenő írások zöme fiataloktól származik. Hozzátette, hogy ennek ellenére a témák nem sokat változtak, és valamilyen formában minden írás a társadalmunkat tükrözi:
– Az első tíz év díjazott írásait tartalmazó kötetben a vezető témák a háború vége, a bombázások, az akkori elvándorlás okai voltak. Ebben a második kötetben már vannak más témák is, amelyek szintén a valóságunkat tükrözik: a fogyatékossággal élők világa, a családok küzdelme a kábítószerrel, az örökbefogadás, a családon belüli erőszak, a szexiparban dolgozó egyetemisták, a nemi egyenjogúság. Nagyon érdekes téma az agglegénysors, a bánáti egyedül élő emberek sorsa. És ezek mellett az utóbbi években újra megjelent az elvándorlás mint téma.
Az eseményen jelen volt Komáromi Róbert, a riportpályázatot évről évre meghirdető padéi Takáts Rafael Magyar Kultúrkör elnöke, aki a beszélgetés végén kifejtette, hogy a riportpályázat nem csak a vajdasági magyarság, de azon belül a padéiak számára is nagy jelentőséggel bír.
Gruik Zsuzsa
(Magyar Szó, 2020. február 8.)
