A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója névváltoztatásról, bejegyzéséről és a szervezet új irányító testületének megalakulásáról, valamint számos egyéb kérdésről is döntöttek a résztvevők a KMÚEK jubileumi összejövetelén, amelyet Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés korábbi elnöke fővédnökségével tartottak meg a hétvégén a magyarországi Tengelicen, ahol az erdélyi, a székelyföldi, a kárpátaljai, a felvidéki, a vajdasági, a drávaszögi és a muravidéki magyar újságírók szakmai és érdekvédelmi szervezetének képviselői – a járványhelyzet okozta korlátozások miatt a tervezettnél egy évvel később – összegezték a másfél évtizedes tevékenység eredményeit.
A péntek esti megnyitóünnepség kezdetén Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés korábbi elnöke, a rendezvény fővédnöke üdvözölte az egybegyűlteket, kiemelve, az elmúlt tizenöt évben immár huszadszor találkozhatnak egymással a Kárpát-medence magyar újságírószervezeteinek képviselői a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója összejövetelei keretében, majd büszkeségének adott hangot annak kapcsán, hogy egykor bábáskodhatott a KMÚEK létrehozásánál, ugyanis – mint mondta – már akkor is rendkívül fontosnak tartotta, hogy a magyar közösségekért tevékenykedő újságírók találkozzanak egymással és lehetőséget teremtsenek a minden fél számára előremutató eszme- és tapasztalatcserére.
Gáncs István, Tengelic polgármestere köszöntőjében örömének adott hangot annak kapcsán, hogy az általa vezetett település adhat otthont a rangos eseménynek, majd példaértékűnek nevezte azokat a törekvéseket, amelyeket a magyar kormány, illetve a nemzetpolitikai államtitkárság az összmagyarság érdekében kifejt. Hozzátette, napjainkban sokan dolgoznak azon, hogy azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt évek során elértek, semmissé tegyék, éppen ezért rendkívül fontos, hogy azok, akik értékelik ezeket az eredményeket, minden tőlük telhetőt megtegyenek azért, hogy a jövőben is megmaradhasson az az egység, amelyet az elmúlt évek során a magyar kormánynak sikerült kiépítenie.
Klemm József, a KMÚEK társelnöke arról beszélt, mit is jelentett a Kárpát-medencei magyar újságírók számára az az egymásra találás, amelynek eredményeként a KMÚEK létrejött, majd hozzátette, mindezen törekvések nem lehettek volna annyira sikeresek, mint amilyen sikeresek lettek, ha nem találtak volna olyan barátokra és olyan támogatókra, akik hozzájuk hasonlóan felismerték a nem csupán magyar nyelven, hanem magyar szellemiségben is történő tájékoztatás fontosságát. Külön kiemelte ebben a folyamatban Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerepét, akinek a KMÚEK és a Kárpát-medencei magyar tájékoztatás ügyének támogatásáért odaítélték a Messzelátó-díjat, amelyet Léphaft Pállal közösen adtak át neki.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszönetet mondott az elismerésért, majd kiemelte, úgy véli, az újságíróknak nemcsak az a feladatuk, hogy tájékoztassanak, hanem az is, hogy értékeket közvetítsenek és értékrendet formáljanak. Kiemelte a nemzeti összetartozás megerősítésének fontosságát, ugyanis – mint mondta – nem vagyunk olyan sokan, hogy lemondhassunk egymásról, bárhol is éljünk a nagyvilágban. Meg kell becsülnünk azt a helyzetet, amelyben most vagyunk, hiszen a magyar történelemben nem volt olyan időszak, amely a mostanihoz hasonló eredményeket hozott volna, nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében, emelte ki az államtitkár, aki beszélt az elmúlt évek során kifejtett tevékenységekről és az elért eredményekről, végezetül pedig közös felelősségnek nevezte azt a döntést, amely meghatározza, hogy a nemzet jövője hogyan alakuljon majd tovább.
A megnyitóünnepség zárásaként Léphaft Pál egy-egy karikatúrával ajándékozta meg Potápi Árpád Jánost és Szili Katalint.
A rendezvény programja szombaton a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) Több sincs című fotókiállításának megnyitójával kezdődött, majd Klemm József és Ambrus Attila, a szervezet két társelnöke, illetve Karácsonyi Zsigmond, az alapítók egyike összegezte a KMÚEK elmúlt másfél évtizedes tevékenységének eredményeit, ezt követően Szilágyi Péter miniszteri biztos A magyar nemzetpolitika eredményei, Kalmár Ferenc miniszteri biztos Magyarország szomszédságpolitikája, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés korábbi elnöke pedig Harmincból tíz címmel tartott előadást, majd a Hivatástudat – magyarságtudat: a külhoni magyar újságírás időszerű feladatai és kihívásai címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetésen Erdély képviseletében Szűcs László, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnöke, Vajdaság képviseletében Máriás Endre, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete elnöke, Kárpátalja képviseletében Dunda György, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége elnöke, Drávaszög képviseletében Micheli Tünde, a Horvátországi Magyar Újságírók Szövetsége elnöke, a Felvidék képviseletében Molnár Judit, a ma7.sk főszerkesztője, a Székelyföld képviseletében pedig Bedő Zoltán, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete elnöke tartott vitaindítót, a vitát követően pedig bemutatták a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete két kiadványát, a Léphaft Pál karikatúráit tartalmazó Gúnyhatár, illetve a Múltból jövendőt – Történelem hazulról című kötetet.
A tanácskozás befejeztével a KMÚEK tagszervezetei zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben a külhoni magyar újságírók örömmel nyugtázták, hogy a 2005-ben létrejött, határokon átívelő szakmai szervezet az elmúlt tizenöt évben bebizonyította létjogosultságát, hiszen az elcsatolt nemzetrészek újságírói olyan kapcsolatrendszert építettek ki, amely biztosította és a jövőben is szavatolhatja a kisebbségi sorban élő magyar közösségek közötti információáramlást, ezáltal az egységes nemzetben való gondolkodást és az egymásra való fokozott odafigyelést. A résztvevők megerősítették a szervezet alapvető célkitűzéseit, amelyek szerint a Kárpát-medencei magyar újságírók fő feladata a szakmailag kifogástalan, magas színvonalú és magyar szellemiségű újságírás biztosítása. A testület döntése értelmében a szervezet nevét a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójáról a Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közösségére változtatták, jelezve azt, hogy a külhoni magyar újságírás mesterségesen nem választható külön az anyaországitól. A hatékonyabb munka érdekében a tagszervezetek úgy döntöttek, hogy létrehozzák a KMÚEK hat főből álló konzultatív tanácsát, amelyben az egyes régiók vezetői évente váltják majd egymást a szervezet elnöki tisztségében. Több éves előkészületek után döntés született a KMÚEK bejegyzéséről is, a szervezet székhelye Nagyváradon lesz.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének javaslatára a KMÚEK saját honlapjának létrehozásáig a szervezet tevékenységével kapcsolatos hírek, információk a MÚRE honlapján kapnak helyet. A KMÚEK tagsága a konferencia záróhatározatával végül javasolta, hogy a tizenöt éves évforduló megünneplése egyúttal a szervezet számára is legyen az újrakezdés éve, amelynek során nem csupán a megkezdett tevékenységek folytatására, hanem a korábban már megfogalmazott, ám nem teljesített feladatok teljesítésére, valamint a tömegtájékoztatásban időközben lejátszódott változásokból eredő tennivalóra helyezik majd a hangsúlyt, beleértve a médiastratégia megfogalmazását, a közösségi média hatásának definiálását, a Kárpát-medencei médiatár felújítását, valamint a kisebbségi magyar újságírók képzését is.
M. E.
(Magyar Szó, 2021. október 19.)
